A 
A Katalizátor-díj az én értelmezésemben egyfajta ellen-díj, amely épp azokat a projekteket értékeli, melyek látszólag ellenállnak a művészeti, kulturális vagy közéleti viszonylatban megfogalmazott értékelésnek, hírnévnek. Melyek – épp az elkötelezettségük okán – feloldódnak a céljukban. De az elkötelezettség nemcsak harcos fellépéssel, hanem következetes szakmai programmal is párosulhat.
Jó példa erre a Liget Galéria, a 2010-es díjazott, mely 30 évig nagyrészt zavartalanul képviselt kritikai gondolkodással megfogalmazott művészeti projekteket és csak válságos időkben konfrontálódott a kultúrpolitikával. A tranzit.hu nem egy tipikus támogatás- és díjosztó testület, amely kívülről szemlél, versenyeztet és díjaz szakmai teljesítményeket. Ugyanakkor egyik alapvető célkitűzésünk, hogy összekössünk és hálózatba kapcsoljunk, emancipáljunk vagy éppen megkérdőjelezzünk olyan törekvéseket és jelenségeket, melyek a művészet nyilvánosság- és társadalomformáló potenciálját meghatározzák. Ezt a célkitűzésünket elsősorban együttműködéseken keresztül érjük el, de évente egyszer, a díjazáshoz kapcsolódó értékképző mechanizmusokat mozgósítva szeretnénk számunkra inspiráló és izgalmas kezdeményezéseket vitára bocsátani, a nyilvánosság figyelmébe ajánlani, és fennmaradásukhoz anyagilag is hozzájárulni.
Mint a tranzit.hu kutatója, kurátora, legutóbb a Rendszerváltás – befejezetlen programban (2012-), a Párhuzamos kronológiák (2009-) projektekben és az „Art Always has its Consequences” (2008-2010) című nemzetközi együttműködésben vettem részt. Voltam meghívott oktató a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén (2008-2012), az ELTE-BTK Művészetelméleti és Médiatudományi Intézetében (2005-2007); korábban dolgoztam a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának munkatársaként (2006-2008), és tárlatvezetőként (2004-2006). Kutatási témáim: intézménykritika, szövegek a képzőművészetben, kiállítástörténet és elmélet.
