A 
Dolgozzunk ki egy kollektív műhelyt, ideiglenes intézményi struktúrával, melyet periodikusan különböző szerzői pozíciók köré építünk. Keressünk magunk között (művészeket), akiknek szerzőiségét intézményi modellként használhatjuk. Induljunk ki a szerzőiségből. Használjuk a szerzőiség különböző formáit, ezek nyilvánosság fényében leírt diskurzusait ideiglenes szervezeti modellekként. Költözzünk be egy szerző “műhelyébe”, hogy onnan dolgozzuk ki a publicitás különböző formáját azoknak a tartalmaknak, amelyeket ott találtunk. Tegyük mindezt a saját nevünkben. Hozzuk létre a lehetőségét annak, hogy a témákat, problemákat, analógiákat melyek felmerülnek benne meg lehessen mutatni kívülről hozott intézményes elkötelezettségeink montázsa által is. Szervezzünk be olyan résztvevőket ezekbe a műhelyekbe, akik a társadalom más területein vannak, és átlósan, indirekt módókon artikulálnák azokat a tartalmakat, amelyeket ily módon kivettünk a szerző kezéből. Közös modellezés tárgyaként próbáljuk megmutatni azokat a problémákat, melyekkel más és más intézmények viszonylatában foglalkoznak emberek.
Mivel az elmúlt 25 év kortárs művészetére jellemző “szerzői intézmények” nehezen ruházhatóak át, kiemelten fontos volna megvizsgálni a szerzőiséget is mint intézményt. Sürgős volna ez a jelenlegi krízis tükrében is, amiben az állam nemhogy befogadná és szétosztaná a szimbolikus tőkét, hanem kirekeszti és bünteti.
A “conset” egy újonnan képzett szó, melynek jelentését azon intézményesedési verziók közös nevezője adja, melyeket jelölnek vele. Az együtthatás, a dolgok közösségben való meghatározásának egy lehetséges kifejezése, mely a barátságon és a kölcsönösségen alapuló, egymásért való munka modelljét támogatja, ugyanakkor ellentétek szembesítésére is folyamatosan igényt tart.
