For English, please scroll down
Az Újlak csoportot Ádám Kálmán, Ádám Zoltán, Farkas Gábor, Komoróczky Tamás, Ravasz András, Szarka Péter és Szil(i) István hozta létre, rövid ideig Mészöly Suzanne, Pálos Miklós, Szücs Atilla is a csoport tagjai voltak.
Első kiállításukat a Hungária fürdő elhagyott épületében rendezték meg, majd nem sokkal később birtokba vették (elfoglalták) az Újlak mozi romos épületét, amely 1990-es lebontásáig a csoport otthonává, intézményektől független, nonprofit kiállítási terévé vált. 1991-ben a Tűzoltó u. 72. szám alatti egykori tésztagyár pusztulásra ítélt épületében kezdtek el kiállításokat szervezni. Együttműködésük kezdetén a közös munka dominált, a csoport az egyéni ötleteket és elgondolásokat ütköztető és sokszínű egységgé formáló kollektívaként működött. Később az egy estés egyéni kiállítások és akciók kerültek előtérbe, de ezek kialakításán is érződött az együttgondolkodás hatása. Az Újlak mozi és a Tűzoltó u. 72. kiállítóterébe magyar vendégművészek mellett számos külföldi kiállítót is meghívtak. Az egyéni és kollektív, újszerű médiumokat felhasználó installációkhoz és environmentekhez esetenként képzőművészeti és zenei akciók is kapcsolódtak. Az 1990-es évek közepére az egyéni utak követése a csoportos alkotómunka megszűnéséhez vezetett.
(Artpool)
Újlak Group
The Újlak Group was created by Kálmán Ádám, Zoltán Ádám, Gábor Farkas, Tamás Komoróczky, András Ravasz, Péter Szarka and István Szil(i). For a brief period, Suzanne Mészöly, Miklós Pálos, and Attila Szücs were also members.
Their first exhibition was held in the abandoned building of the Hungaria Bath. Soon after, they occupied the run down building of the Újlak Cinema, which, until it was demolished in 1990, became the Group’s home and non-profit, independent exhibition space. In 1991, they began organizing exhibitions in the condemned building of the former pasta factory at 72 Tűzoltó Street. Their collaboration was initially dominated by joint work – the group operated as a collective that brought individual ideas and thoughts together, shaping them into colourful unity. Later, evening-length exhibitions and actions – which still, nevertheless showed the effects of thinking together – became central to the Group’s activity. In addition to Hungarian guest artists, numerous international exhibitors were also invited to display their works in the spaces of the Újlak Cinema and Tűzoltó Street. The solo and collective installations and environments, utilizing new media, were also on occasion accompanied by visual art and music actions. By the 1990s, the following of individual paths on the part of members led to the end of collaborative work.