link az index, a művészet helyszínei kortárs képzőművészeti kiadvány melléklete
Menesi Attila / Christoph Rauch
index-link
Az index, a művészet helyszínei kiadvány az önszerveződő, művészek által kezdeményezett, intézmény-függetlenül megjelenő projektek és kiadványok hullámában elsőként, 1999 óta van jelen folyamatosan a magyar művészeti szcénában, mint a kortárs képzőművészet hiánypótló, műfajában egyedülálló médiája.
2006 novemberétől a kiadvány új koncepcióval jelenik meg, a művészet helyszínei mellett a művészet nyilvánossága érdekében magát a művészeti környezetet, a kortárs művészetet, mint médiumot, annak aktuális állapotát, helyzetét, sajátosságait, vagy éppen problémáit kommunikálva a kiadvány mellékletében, a link-ben.
2010 decemberében a 79. index és a 41. link szám jelenik meg.
A link szerzői között vannak művészek és nem művészek, a szakma aktív, passzív, vagy éppen új szereplői, egyetemi hallgatók, a kortárs képzőművészet határterületeinek aktivistái, minél inkább kitágítva a szcénára való figyelmet. A kis csoportokban zajló beszélgetéseket azok témafelelősei szervezik, moderálják és szerkesztik is egyben. Az eddig megjelent számokban több mint 100-an vettek részt a több mint 30 szerző által kezdeményezett diskurzusokban.*
A jelenleg évi nyolc alkalommal megjelenő index-link 5000 példányban, a kiadványban szereplő több mint 50 helyszínen kerül ingyenes terjesztésre.
A link számok A kortárs képzőművészet nyilvánossága című kurzus alapjául szolgálnak a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudomány szakán.
Az link számok összegyűjtött kiadásai Sugár János, Hajdu Bence és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszéknek együttműködésével a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán érhetők el.
*Az eddigi link számok beszélgetéseket tartalmaztak a kortárs képzőművészetről nem művészekkel (Menesi Attila), szó esett a kollektív művészi munkáról (Erhardt Miklós), megjelent az ikOn torta-konferencia kerekasztal-beszélgetésének szerkesztett változata (Koronczi Endre). Két szerző is foglalkozott egy témával: hogyan gondolkodnak Budapestről azok a külföldi művészek és művészettörténészek, akik ismerik a várost (Christoph Rauch, Várnagy Tibor)? Szóba került a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának új stratégiája (Beöthy Balázs), a közösségi művészet egyik régi-új képviselőjének aktivitása (Sugár János) és a budapesti romkocsma történelem kaotikus repertóriuma (Somlyódi Nóra). Rendhagyó beszélgetés jelent meg a művészetpedagógia kapcsán (Hemrik László), nagyító alá került Pécs Kulturális Stratégiája (Doboviczki Attila Tamás) és felvetődött az a kérdés is, hogy egyáltalán van-e magyar művészet (Petrányi Zsolt). „Mérlegre dobtuk” a Hunyadi téri piac aktuális helyzetét (Bálint Móni), intézményes vágyképeket közvetítettünk (Mélyi József), megjelentettünk egy több mint két évvel ezelőtti Stúdiós beszélgetést, ami akár ma is készülhetett volna (Keserue Zsolt), és foglalkoztunk a projekt alapon működő művészeti szervezetekkel (Csatlós Judit és Orbán György). Kíváncsiak voltunk a magyar művészeti folyóiratok jelenlegi helyzetére és stratégiáira (Fenyvesi Áron), és elgondolkodtunk provinciális környezetünkön is (Kaszás T Tamás). Választ próbáltunk adni a Na, mi van? kiállítás kérdésére (Menesi Attila-Christoph Rauch) és megkérdeztük a szakma szereplőit a Magyar Pavilon részvételi lehetőségeiről a Velencei Biennálen (index-link szerk.). A kiadványban szereplő kiállítási helyszínekkel közösen szerkesztett lapszámban vendégkönyv bejegyzéseket jelentettünk meg, melyek rendhagyó képet adtak a kortárs képzőművészetről és annak tágabb környezetéről. Részleteket közöltünk a Karba tett kezek című könyvből (Tolvaly Ernővel beszélget Menesi Attila), szóba került az esszenciális-forma Papp Gergely kapcsán (Miltényi Tibor), és diskurzust kezdeményeztünk a történelmi emlékezet reflektálatlanságáról (Simon Kati). Önszerveződő művészekkel stratégiáikról (Bartha Sándor), a pénzzel és piaccal kapcsolatos műveikről pedig szerzőikkel beszélgettünk (Szacsva y Pál). Major Jánosról Buchmüller Évát kérdeztük (Kis Varsó), beszámoltunk a 11. Isztambuli Biennáléról (Erőss Nikolett), megvizsgáltuk a genderkérdés relevanciáját és aktualitását a mai magyar művészeti közegben (Turai Hedvig) és publikáltuk a Tilos Rádió Kortárs Művészeti Pszeudo-teoretikus Megmondó Show-jának adásnapló-töredékét (Horváth Balázs Byron és Sugár János). „Túltárgyaltuk” a gazdasági válságot (Pacsika Rudolf), a Stúdió támogatói bulija kapcsán annak hiányáról (Szalai Borbála), a Balász Béla Stúdió jubileuma kapcsán pedig annak megszűnéséről (Horváth Balázs Byron és Sugár János) szerkesztettünk lapszámokat. Tanulmányt közöltünk magyar művészek VideoBio-iról (Najmányi László), az ideológiai imperatívusz érvényességéről (Birkás Ákos), a művészet és a politika kapcsolatáról bibliográfia kísérlettel jelentkeztünk (Timár Katalin), a kurátorképzésről pedig a szakon hallgató egyetemisták beszélgetését publikáltuk (Képzőművészet-elmélet BA szak, 2. évfolyam).